A Fantasztikus Irodalmi Olvasói Kör blogja

F.I.O.K. blog

I. Budapest Park Comic Market

2018. május 17. - Szujó Norbert

Új eseménnyel bővül a hazai képregényes rendezvények sora.

Az I. Budapest Park Comic Market a magyar képregényekre koncentrál, így a hazai színtér ismert alakjai, alkotók, kiadók fognak kiállítani, de zene, cosplay, workshop is lesz.

bpcm.jpg

A szervező Pápai Gábor, aki korábban Awesomniac név alatt saját kiadványait népszerűsítette, majd Pádár Ádámmal megalapították a Mariachi Comics képregényes formációt. Első közös kiadványuk, a Below, jó kritikákat kapott (és nem csak a már megszokott online színtéren, blogokon, de nyomtatott folyóiratokban, pl. a nagyszerű Borzongás horrormagazinban is).

A kiállítók névsora még várhatóan bővülni fog (igyekszem a bejelentések után bővíteni én is a listát), de az már most garantált, hogy egy rendkívül színes, élményekben gazdag program lesz, ami méltó párja a népszerű börzéknek és fesztiváloknak.

Kiállítók:
ZSIGER.hu Kiadó
Kaméleon Komix 
Sanyi a Bagoly
Vörös Édua
Pilcz Roland
Fazekas Attila
Bloodlust Comics
Nero Blanco Comix
5Panels
OneWay Kiadó
Szépiradalmi Figyelő
Kovács Viktória
Original Comix
Szalma Gábor

Házigazda: Pápai Gábor

Marvel és DC Cosplay

Zene: Moonshine Bros

Időpont: 2018.06.10. 10:00-16:00

Helyszín: Nagyszünet

Az esemény Facebook-oldala

 

 

 

 

 

Véget ért a Fantomatika képregénymagazin kiadása

A kiadó a honlapján tette közzé a szomorú hírt, hogy lehetetlenné vált az igényes Fantomatika, Erdély első képregénymagazinja további kiadása. A címadó képregény talán egy kötetben megjelenhet (megfelelő támogatottság esetén).

Részletes bejelentés itt olvasható.

A Fantomatika kétség kívül érdekes színfoltja volt a magyar képregénykiadásnak. Maga a történet nemes egyszerűséggel minőségi fantasztikumot hozott el oda, ahol az ritka: nagykereskedelmi, újságárusi forgalomba. Az ötödik számban megkezdett két új történet is bizton számíthatott rá, hogy előbb-utóbb megtalálja a maga közönségét. A F.I.O.K. veszteségként könyveli el, minden nagyszerű kezdeményezés meghiúsulását. Azért reméljük, az alkotók megtalálják a maguk terepét és nem vonulnak ki teljesen sem a képregényes, sem a fantasztikus színtérből! Mi tárt karokkal fogadjuk minden jövőbeli projektjüket!

fantomatika_borito_nr_4.jpg

5 magyar képregénysorozat, ami egy tökéletes világban havonta jelenne meg

A népszerű, tömegeknek szóló külföldi képregények nem ritkán sorozatban jelennek meg és ez a formátum a magyar alkotók és olvasók számára is vonzó: egyszerre kevesebb oldalszámot kell produkálni, a várakozás izgalma pedig ébren tartja a közönséget.

Azonban van, hogy a várakozás túl hosszú, a sorozatok félbeszakadnak. Az okok prózaiak és józan ésszel felfoghatók, a hiány azonban mindenképpen fájdalmas.
Nemrég Molnár Gábor jelentette be webes munkanaplóján, a Tachikiri blogon, hogy nem folytatja az 5Pallos-t, Magyarország egyik legnépszerűbb képregénysorozatát. Indoklása tökéletesen elfogadható, ám ettől még a magyar népmesék világát a távol-keleti történetmesélési hagyományokkal ötvöző, klasszikus, japán képregénytechnikával megalkotott fantasy történet nem fog kevésbé hiányozni nekünk, olvasóknak.

Nem véletlenül születnek olyan vélemények, amelyek "a címek elkaszálását tipikus hazai, amatőr fordulatként kezelik (Molnár Gábor szavai)": az elmúlt pár évben több olyan sorozat is indult, amelyek ilyen-olyan okból kifolyólag megszakadtak, vagy egyszerűen csak túl sokat kell várni a folytatásukra. Nem csoda, hogy sok alkotó inkább a "egyszerre többet, de ritkábban" stratégiát választotta. A Café Postnuclear, a Kittenberger és a Királyok és keresztek is sorozatok, ám egy albumszerű és drágább kivitelezésű kiadvány esetében talán nem várja el senki, hogy havonta jelenjen meg.

Most öt olyan magyar képregénysorozatot mutatok be, amelyekben közös, hogy nagyon várjuk a folytatását. Sok esetben a várakozás hiábavaló, más esetben viszont egyszerűen csak szükségszerű. Hangsúlyozom, hogy nem szemrehányásként állítom össze ezt a listát: az a szándékom, hogy a téma iránt eddig kevésbé érdeklődő olvasók is lássák, hogy léteznek idehaza figyelemre méltó címek. A felsorolt alkotásokban az is közös, hogy a maguk nemében kiválóak (ezért a sorrend is véletlenszerű) és bár biztosan mindenki tudna másik ötöt mondani, szándékosan olyan címeket választottam, amelyek népszerű (fantasztikus) zsánerek szellemiségében fogantak. Ezek egytől-egyig olyan képregények, amelyek korrektül megállnák a helyüket egy nagyobb piacon. Hozzáteszem, hogy a bejegyzés címe (akár csak a sorozatok megszakadását tipikus, magyar problémának tartó vélemény) fals, mert azt sugallja, "odakint másképp van", holott csak a nagy külföldi kiadók heti-havi címei lebegnek lelki szemeink előtt, mint ideális példák. Abba most ne menjünk bele, melyik a jobb: ha egész életed során lesz egy tucat cím, amit szenvedéllyel alkottál meg, vagy ha egy pénzes kiadó minden anyagi nehézségedet megoldja, közben szó szerinti és átvitt értelemben is megköti a kezed és a rajzasztalhoz láncol?

A legvégén, hogy mindenképpen legyen pozitív kicsengése az összeállításnak, egy olyan példát is hozok, ami megtalálta a számítását a ritka megjelenésben.


5Pallos

epicline14.jpgMég emlékszem azokra az időkre, amikor minden valamire való manga-rajongó tudta, hogy a "manga nem stílus, nem műfaj – médium". Tehát önmagában a szó nem képvisel sem képi világot, sem elbeszélői stílust vagy tematikát. Azonban a japán stúdiók  és kiadók olyannyira "rágyúrtak" a nyugaton is népszerű stíluselemekre, hogy a komoly manga-pályázatoknak is ki kell kötniük, hogy a sztereotipikus "manga-stílus" nem alapelvárás.
Ha létezik a klasszikus, japán képregényalkotási technikáknak hazai úttörője, akkor az jó eséllyel Molnár Gábor, bár rajta kívül még többen alkotnak a mangák szellemében, csak rájuk kevesebb figyelem összpontosul.
Gábor azonban nem csak alkotásaival, de azok népszerűsítésével is példaértékű munkát végez: Tachikiri nevű munkablogján nem csak képregényeinek kulisszatitkaiba tekinthetünk bele, de rajzolóknak, kezdő "mangásoknak" is értékes technikai tanácsokat ad.
Az 5Pallos sorozat első része az Epicline képregénymagazin 2015-ös,13. számában jelent meg, azóta még két folytatás érkezett, ám a sorozat, mint fentebb írtam, sajnálatos módon nem folytatódik.
Pedig az ilyen szériák a felkelő nap országában hetente jelennek meg (ehhez illik tudni, hogy mangakának lenni nem csak játék és mese). A 5Panels alkotói kör életét és munkásságát belsős poénokkal és utalásokkal megidéző, a magyar és a távol-keleti kultúrakincsből egyaránt merítő fantasy történetben minden megvan, ami népszerűvé tesz egy ilyen jellegű munkát. Csak hab a tortán, hogy grandiózus szerzői teljesítmény is: Molnár Gábor nem csak írja és rajzolja a képregényt, de a lenyűgöző tuskihúzás is az ő kezét dicséri. Ilyen elképesztően összetett munka mellett nem csoda, hogy a részek között egy-egy évet kellett várnunk, ám a megszűnés okai túlmutatnak a sokat hivatkozott idő- és pénzhiányon. A sorozat alkotása nem "csak" a hivatás-család kettősétől rabolt el időt, de az önmegvalósítás útjába is állt, ami – valljuk be – túl nagy ár.
Érdekesség még, hogy az 5Pallos abban a fantasy univerzumban játszódik, amelyet Gábor a Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai sorozat első részében vezetett be, és amelynek így utolsó zászlóshajója az említett (Koska Zoltán és Tálosi András által továbbvitt) sorozat. Mind az 5Pallos, mint Pedig a Szekerce és Szemerce... első része Alfabéta-díjat kapott.
levente.jpgforrás: tachikiri.blogspot.hu


Bloodlust

A Bloodlust rögtön egy olyan sorozat, ami nem szakadt meg, de az új részére régóta várunk. Pedig az alapkoncepciója egyszerű, de nagyszerű. Egy világégés után Crywen városa az egyik leggyorsabban fejlődő metropolisz. Mindent cégek uralnak, akik nem restek bevetni a legmodernebb csúcstechnológiát annak érdekében, hogy elnyomás alatt, egyszersmind  függésben tartsák az embereket. Tovább bonyolítja a helyzetet egy ősi faj, a vámpírok újbóli felemelkedése. A vérszívók a háttérből mozgatva a szálakat egy új világrend kialakításán fáradoznak. A Bloodlust világa tehát laza mozdulattal ötvözi a cyberpunk, a horror és a dark fantasy hagyományait. Az eredmény talán nem túl eredeti, de mindenképpen szórakoztató és a hazai felhozatalban egyedülálló.
Az első rész még 2008-ban jelent meg, azonban a jelenlegi formáját a 2010-es újrakiadással kapta meg. Azóta a még két résszel bővült a széria, épp a negyedik részt várjuk. Az alkotók, Fábián Péter és Kozmajer Viktor, fejezetzáróként hivatkoznak a Seraph-ra, ezzel is jelezve, hogy terveik hosszútávúak.
Csak hát, na... Türelmesek vagyunk. Pedig a Bloodlust nem csak hogy sűrűbben jelenne meg egy tökéletes világban, de én azt sem értem, hogy miért nem jutott még eszébe senkinek, hogy szerepjátékra adaptálja a képregény érdekes világát. Péter és Viktor mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák az olvasók érdeklődését: novelláskötet, zenei album, rendezvények, akciók. Bízunk benne, hogy hamarosan visszatérhetünk Crywenbe, ebbe a sötét és mocskos, ennek ellenére ismerős és vonzó nagyvárosba!

RENDKÍVÜLI, ÚJ INFORMÁCIÓ! A Bloodlust Comics 2018.04.22.-i híre alapján a Bloodlust 4 – Seraph készítése a finisébe érkezett. Várható megjelenés: 2018.05.13. A 14. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon. 

bloodlust-03-szam-tisztessegtelen-ajanlat-magyar-kepregenyborito.jpgforrás: bloodlust.hu


Vigrid

vigrid00.jpgvigrid01.jpgVadas Máté közismert alakja a hazai képregényes színtérnek. Valószínűleg már jóval azelőtt alkotott, hogy a Gor láncain keresztül megismertem a munkásságát. A élőhalott monstrum tombolása talán megfeküdné a nyugati képregénybarátok gyomrát is (valójában nem: a Gor láncai is jó példa lenne ide), de pár közönségbarát cím is fűződik a nevéhez. Ő rajzolta végig például Titánember kalandjait. Juhász-Nagy Gábor magyar szuperhőstörténetét még kakukktojásként is túlzás lenne felvenni a listára, ugyanis befejezett sorozat. Azonban mindenképpen említésre érdemes és csak mellékesen jelzem, hogy azért várjuk szeretettel a folytatást!
A Vigridnek viszont kétszeresen is helye van a felsorolásban: nem csak hogy megszakadt széria, de tipikusan olyan képregény is, amire gond nélkül rá lehetne sütni, hogy a tengerentúlon jelent meg. Igazi kommersz scifi-kaland, a Galaxis őrzői (film) méltó párja. Tulajdonképpen helyesebb lenne a Star Wars örököseként hivatkozni rá, de félek, hogy sokan ezen címet olvasva a jelenkori, mémmanipulált szörnyszülöttekre gondolnak. Egy szó mint száz: a Vigrid egy messzi-messzi galaxisban játszódó, nagyon laza és pörgős space fantasy, ami épp csak annyira veszi magát komolyan, hogy még átélhető legyen, de nem vállal túl sokat. Mindez Máté hamisítatlan rajzstílusával és lenyűgöző színeivel tálalva.
A történet sajnos három fejezet után megszakadt, ennek oka pedig az érdektelenség. A Vigrid ugyanis elektronikus képregény (és nem webképregény!) formájában látott napvilágot, ami idehaza csak pár elvetemült fant hoz lázba. Gondolnánk-e például, hogy a Világvégi mesék is az interneten jelent meg először? A Vigrid tehát a félbemaradt magyar sorozatok komor sorát erősíti.
Vadas Máté mostanság inkább illusztráló művészettel foglalkozik, amit őszintén szólva meg lehet érteni. De azért képregény is kikerül még a kezei közül: például az Unseen Domains kártyajáték világában játszódó, Varga Bálint Bánk által írt, Bukottak című dark fantasy.
forrás: vadasart.blogspot.hu


Sötét kor

 

A listán ez az első képregény, ami kakukktojás is lehetne, mivel már több éve töretlenül megjelenik. Azonban a Sötét kor története nem mentes a viszontagságoktól. A sorozat a nulladik résszel indult útjára egy ígéretes filmprojekt reklámkiadványaként. Árpa Attila ősmagyaros, sámános sorozatából nem lett semmi, a Huszár Péter és Szabó Jenő történetéből, Fábián István rajzaival képregénybe öltött történet azonban folytatódott. A második rész (tehát a harmadik kiadvány) utáni megtorpanást sikeres külföldi, angol nyelvű, elektronikus kiadás követte, majd 2016 decemberétől, a Nero Blanco Comix kiadó jóvoltából végre magyarul is olvashatjuk Iddár sámán és tanítványa kalandjait. A füzetek azonban kis alakúak, költséghatékony nyomdai megoldással készültek, és csak kis példányszámban jelennek meg, de inkább így, mint sehogy.
Az ősi magyar legendákból és a történelmi realitásból egyaránt merítő, komor és néhol erőszakos, sötét, fantasy világban játszódó, a mester-tanítvány viszonyrendszerre építő történet pedig nagyon is számot tarthatna a nagyközönség figyelmére. Egy tökéletes világban a Sötét kor talán gyakrabban jelenne meg, drágább formátumban, nagy példányszámban... Talán. De mindenképpen sokan olvasnák és mi, magyarok okkal lennénk rá büszkék. Ehhez pedig nem több pénz, vagy nagyobb piac kellene, hanem egy kicsivel több odafigyelés. Itt a lehetőség: a sorozat jelenleg is fut, érdemes utánanézni, megrendelni!

sk_prev4.jpgforrás: papirmozi.blog.hu

 

Nekronin

Ahogyan ígértem, a végén jöjjön egy pozitív példa. A Nekroninre is igaz, hogy egy tökéletes világban gyakrabban jelenne meg, ám nem egy félbeszakadt sorozat. Amikor ezeket a sorokat írom az Original Comix szériája még csak egy részen van túl, de már tudjuk, hogy májusban jön a második! Ebből még korai lenne következtetéseket levonni, de nagyon úgy tűnik, hogy a kiadó megtalálta a korlátozott lehetőségek maximális kihasználásának a módját. A Nekronin az amerikai populáris képregényekéhez hasonló formátumban jelenik meg, aminek a költségeit nem lehet könnyű kitermelni. Épp ezért egy rész kifutása (amíg visszahozza az árát) elég hosszú időt vehet igénybe, ami viszont pont elég arra, hogy elkészüljön a soron következő fejezet. Az alkotók, Barta Szabolcs (rajzoló), Ilia Zsolt (színező) és Varga Bálint Bánk (író) érdekes infók megosztásával, werkfilmekkel, kulisszatitkokkal tartják fent az érdeklődést a várakozási időben, ami így nem nyúlik túl hosszúra. Ez a stratégia más képregényeknél is beválhat, de tény, hogy ahány projekt, annyiféle lehetőség és kihívás.
A Nekronin igazi zsánergyöngyszem. Bár erőszakos, így nem szól mindenkinek, a popkulturális utalásoknak, a kikacsintásoknak, a ügyesen adagolt alapanyagoknak köszönhetően könnyen toboroz magának olvasótábort. Bűnös élvezet, szörnyekkel, kardokkal és mágiával, hősökkel és gonosztevőkkel, titkokkal és ármányokkal. A hasonló külföldi képregényekből Dunát lehet rekeszteni. Azonban amíg a nagy képregényes piacokon szinte futószalagról gördülnek le az egyszeri szórakoztatást kínáló művek, addig a magyar képregényekről tudvalevő, hogy alkotóik nem kevés áldozatot hozva, de élvezettel, szenvedéllyel álmodják meg és váltják valóra a fantasztikus történeteket.

mimikri-borito-teljes.jpgforrás: originalcomix.hu

Tény, hogy a fenti válogatás önkényes: leginkább populáris zsánerműveket sorol fel és – bevallom – leginkább személyes kedvenceimet. Számtalan más szempont is létezik, nem kell feltétlenül a nyugati vagy távol-keleti fősodorhoz hasonlítani a hazai képregényeket. A magyar képregénykultúrát és lehetőségeit ismerve, nehezen tudom elképzelni, hogy egyszer majd nálunk is heti-havi rendszerességgel fognak kijönni a kézzel rajzolt és kihúzott mangák vagy a csili-vili szuperhősképregények. Azonban nyitott szemmel kell járni! Észre kell vennünk, hogy a  hazai alkotókban és kiadókban hatalmas a tettvágy és jó eséllyel minden olvasó talál magának tetsző kiadványt. Elég csak bemenni egy nagyobb újságárushoz, hogy megvegyük Erdély első fantasztikus képregénymagazinját, hogy miénk legyen a legújabb Hahota vagy Kockás. Az internet segítségével könnyedén felvehetjük a kapcsolatot hazai alkotókkal és kiadókkal, megismerhetjük színes munkásságukat. Ha néha pedig ellátogatunk egy-egy képregényes rendezvényre, olyan kincsekkel is gazdagodhatunk, melyeket másutt, máshol nem tudnánk beszerezni.

Látogass el te is valamelyik közelgő képregényes rendezvényre!
Kövesd Te is a Kilencedik.hu és az MKSZ oldalát, hogy mindig tisztában légy az eseményekkel, megjelenésekkel!
Böngészd a Magyar Képregényadatbázist!

RaKu

 

Rendelhető az Azilum első különszáma

Már rendelhető (és gyorsan fogy) az Azilum lovecrafti magazin első különszáma. Az Árnyak az időn túlról című kiadvány tizenhét, Cthulhu-mítoszhoz kötődő novellát és egy, a mítosz kialakulásával kapcsolatos esszét tartalmaz.

 

A kiadó, Somogyi Gábor szavai:

"Rendelhető az Árnyak az időn túlról, amely 17 mítoszos történetet tartalmaz. Mindegyikük először jelenik meg magyar nyelven. Rajongók, a lovecrafti irodalom kedvelői alkották meg ezt a válogatást, de nem kizárólag csak a lovecrafti irodalom kedvelőinek. A 284 oldalas antológiát esszé zárja, amely a Cthulhu-mítosz kialakulásáról, értelmezéseiről és az első periódus legfontosabb írásairól szól"

Ha tudni szeretnéd, mi az a Cthulhu-mítosz és hogyan jött létre, érdemes elolvasnod a The Black Aether vonatkozó cikkét!

TARTALOM

A MEGRENDELÉSHEZ KATTINTS A KÉPRE!

arnyak.jpg

Unseen Domains: Bukottak – Indiegogo-kampány

Elindult az Unseen Domains kártyajáték dark fantasy világában játszódó, magyar képregény, a Bukottak Indiegogo-kampánya.

 

Ha a kitűzött cél megvalósul, akkor nyomtatásban jelenhet meg az Unseen Domains, magyar alkotású dark fantasy univerzumban játszódó képregény, a Bukottak, amelynek fejezetei online olvashatóak a projekt honlapján.

Az Unseen Domains egy kártyajáték lesz, azonban eddig inkább a mögé szerveződött kreatív projektekről (a képregény mellett, egy novellagyűjtemény is megjelent) volt ismeretes. Maga a képregény fejezetről-fejezetre vázolja fel az érdekes dark fantasy univerzum hangulatát és erőviszonyait. A kampány a zsánerképregények kedvelőinek kihagyhatatlan lehetőség, hiszen melyik képregény-barát ne akarna egy jó elektronikus kiadványt a polcán is látni?

A képregény történetét Varga Bálint Bánk (A hegy, Nekronin) írta, a rajzok pedig Vadas Máté (Gor láncai, Vigrid) munkái, így a kivitelezésre nem lehet panasz.

TÁMOGASD A MAGYAR ALKOTÓK MUNKÁJÁT!

fallenones.jpg

HPL-hírmondó (2018. február)

Mivel a hazai Lovecraft-rajongói körök évek óta példátlan aktivitást mutatnak, a F.I.O.K. Blog havonta összegyűjti azokat a cikkeket, híreket, eseményeket, amiket a lovecrafti és weird rémirodalmi színtér itthon kitermel.
Remélhetőleg ezzel is hasonló aktivitásra ösztönözhetünk más fantasztikus irodalmi köröket is!

lovecraft.jpg

Tovább

A Goobo elhozza nekünk a Dragonero képregényt!

A Fantorzio magazinba nem kerülhetett bele, ám a Goobo vaskosabb kötetben hozza el nekünk a Dragonero képregényt, így egy érdekes, új címmel bővül itthon az európai képregények felhozatala.

 

A Fantorzio ponyvamagazin előkampányában szerepelt, hogy ha elég sok előrendelő érkezik, akkor megjelenhet a lapban a Giuseppe Matteoni rajzaival életre keltett fantasy történet, a Dragonero képregény egy fejezete. Azonban ez nem valósulhatott meg és a magazin is hamar megszűnt. Ám az Epicline képregénymagazint is jegyző Goobo kiadó stábja nem úgy ismert, mint akik könnyen meghátrálnak bármilyen nehézség elől. Míg a Fantorzioban megjelent történetet online olvashatja a nagyközönség, addig a Dragonerót egy kétszáz oldalas kötet formájában vehetjük majd kézbe a májusi Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon.

Ezzel érdekes, új címmel bővül a Magyarországon kiadott olasz képregények felhozatala. Várjuk szeretettel!

goobodragonerominta.jpgA Goobo Facebook-oldalán megjelent mintaoldal és vagány fantasyt ígér.

Rendelhető a Holdudvar második száma!

Hosszú kihagyás után megjelent a Holdudvar magazin második száma, ezzel új szereplővel bővült a fantasztikus irodalmi médiumok színtere.

A képre kattintva megnyílik a megrendelési oldal.

holdudvar_2.jpg

A tartalomból:
Nemere István, Mészáros László, Gáspár Sára, Szilágyi Adrienn, Vida Viktória Lilla, Sütő Fanni, Cs. Szabó Sándor, Kevyn Lion novellái.
Interjú Kevin Lyonnal és Fonyódi Tiborral.
Koós István, Bábel című képregénye.
Tanulmányok, kritikák, írástechnika, vers...