A Fantasztikus Irodalmi Olvasói Kör blogja

F.I.O.K. Linktár

"Szeretnénk, ha mindenkié lenne..." – Interjú a Fantomatika képregény alkotóival

2018. március 19. - Szujó Norbert

fantomatika_borito_nr_4.jpg2017-ben egy rendkívüli, új képregény jelent meg a magyar újságárusok polcain. A Fantomatika nem csak egy újabb magyar képregény országos terjesztésben, de ráadásul az első erdélyi képregénymagazin is. További érdeme, hogy minőségi fantasztikus történetekkel örvendezteti meg az olvasókat.
A F.I.O.K. Blog kérdéseire az alapítók, a címadó történet alkotói, Sárosi Mátyás grafikus és Szabó Kriszta író válaszoltak.

F.I.O.K.: Mikor és hogyan alapult a Fantomatika kiadója? Honnan jött a magazin ötlete?

 fotozta_vizi_geza.jpg

Kriszta: A kiadót gondolatban 2016 nyarán alapítottuk, akkor kezdtek álmodozásaink konkrét formát ölteni. Ugyanis évek óta beszélünk róla, álmodozunk, tervezgetünk. Azt reméltük, hogy valakinek eszébe jut, és képregénymagazint indít Erdélyben, és mi csak élvezzük a kész lapot. Matyival ketten már régebben dolgozunk történeteken, elkezdtünk egy nagyon szép animációs filmet, de kénytelenek voltunk abbahagyni, mert nagyon sok időt elvett és felkopott volna az állunk. Aztán, hogy ne hagyjuk teljesen abba az alkotást, kitaláltuk, hogy kevésbé időigényes képregényben megvalósítani ezeket az ötleteket. Nyáron eldöntöttük, hogy megcsináljuk, ősszel el is kezdtük a szervezést. Hosszadalmas volt, nagyon sok magánéleti gondunk akadályozott, mert édesanyám betegeskedik, így csak egy év múlva tudtunk színre lépni, igaz akkor már meg volt rajzolva három szám, és minden előkészítve az indításhoz.

 

F.I.O.K.: A Fantomatika Erdély első képregénymagazinja – mennyiben ösztönzött vagy fogott vissza titeket, hogy a térségben nincs nagy hagyománya a képregényeknek?

 

Matyi: Pontosan ez volt az ösztönző és a visszahúzó erő is. Üres volt ez a piac, tehát jó ötletnek tartottuk. De vajon van-e rá igény? Ezen a pengeélen táncolunk máig is, mert nem tudjuk, hogy fenntartható lesz-e a lap. Egyelőre nem tiszta, hogy kezdeti nehézségekkel küszködünk és majd fellendül az érdeklődés, vagy csak ennyi érdeklődőre számíthatunk. Sokan jelezték, hogy a haveri körükben egyszerre mindenki érdeklődni kezdett a képregények iránt, nem kifejezetten a Fantomatika iránt, hanem általában. Boldog szülők kértek tőlünk linkeket, hogy vajon hol lehet más képregényeket rendelni, mert a csemeték elkezdtek olvasni, de a Fantomatika már nem elég, többféle képregény kellene. Ha nagyon bátor vállalkozók lennénk, akkor most kéne behozni Magyarországról ezerféle képregényt.

 

F.I.O.K.: A fantomatika kifejezés Stanisław Lemtől származik, de a történet sok másban is a Közép- és Kelet-európai sci-fi hagyományokat idézi. Kik voltak a fantasztikus irodalmi előképeitek?

 

Matyi: Kurt Vonnegut. Nem európai, és nem a legszokványosabb sci-fi író, de nagyon szellemes, ötletes, felvillanyoznak a meglátásai. Frank Herbert Dűnéjében rengeteg jó gondolatot találtam, persze előbb a filmet ismertem, de meglepődtem, hogy a könyv mennyivel mélyebb és filozofikusabb.

Kriszta: A Galaktika! Rengeteg Galaktikát olvastam, a lapot is, és az általuk kiadott könyveket is, szeretem Kasztovszkyt, Zsoldost, Kaszást, az erdélyi párost, Mandics Györgyöt és Zsuzsannát. Az volt a jó a Galaktikában, hogy összegyűjtötte a legjobbakat világszerte, így a termés legjavát olvashatta az ember. Szívesen olvasom a cinikus európai sci-fit, melyben az űrlények nem tudnak kapcsolatot teremteni a falusiakkal, mert csak a vacsora érdekli őket, vagy a kommunista munkacsoportba beszervezett szuperképességű parasztember drámáját, és van magyar képviselője is a stílusnak, Dévényi Tibor, nem a tévés személyiség, hanem a tudós, aki nagyon jó humorral figurázza világunkat. Kedvencem mindörökre Stanisław Lem, ő a legjobb, sziporkázik, imádom olvasni, a Csillagnaplót legalább tízszer olvastam, és mindig élvezem.

fantomatika_borito_nr_4.jpg

F.I.O.K.: Mi az, ami a Lem által megfogalmazott tudományos és társadalmi kérdésekben a leginkább érvényes mindennapjainkra? Lehetséges, hogy jelenleg is “fantomatikus térben” élünk?

 

Kriszta: Nem, még nem élünk fantomatikus térben, de jó úton vagyunk feléje, és Lem kiválóan rátapintott a lényegre. Rengeteg minden érvényes a mindennapjainkra, sok téma és motívum amivel Lem foglalkozott, szerintem leginkább a Donda professzorban leírt információs társadalom buktatói az aktuálisak. De itt van a vallást az űrbe is magával vivő ember, a biotikus élet, a kurdál-vadászat, Tichy szégyenérzete ha a történelmet nézi, és egyik kedvencem: a földi élet mint lehetetlennel határos véletlen, mint szerencsés anomália, mely bármikor visszahullhat a nemlétbe.



F.I.O.K.: A történetben Anzel egy határozott egyéniségű, erős jellemű női karakter. Mit gondoltok, miért “hiánycikk” a hozzá hasonló szereplő a népszerű képregényekben és filmekben?

 

Kriszta: Pedig rengeteg női karakter van, egyenesen csodálkozom, hogy az akcióhősök szerepkörét mindjárt teljesen átveszik a nők. Inkább azt látom, hogy mindkét nem, a férfiak és a nők is egyre kevésbé erős jelleműek, a népszerűség kedvéért az írók feláldozzák az árnyalt, érdekes karaktereket, és minden szereplő néhány menő sémára van felhúzva. Szerintem az a gond, hogy a piac próbálja ránk erőszakolni ezt az erősen gender-alapú képet, már kiskorunkban el akarják adni a szüleinknek a kislányoknak szánt árut, és a kisfiúknak szánt árut, és azt a képet erősítik bennünk, hogy a lányok csak szépek és buták lehetnek. Gyermekkoromban nem volt ilyen szakadék köztünk, együtt játszottunk a fiúcskákkal, és elvárták tőlünk mindazt, amit tőlük is. Egyéniségek, emberek voltunk mind, nem lányok és fiúk külön tábora. Azt látom, hogy a mostani fiatalok nem azért esnek szerelembe, mert találkozott az érdeklődési körük, és van szellemi kapcsolat köztük, ez már nem is téma. Egyoldalúvá válik az egyéniségük, próbálnak megfelelni egy képnek. Szerintem ez látszik meg a filmekben is, irodalomban talán kevésbé.

 

F.I.O.K.: Nem csak a történet, de a látványvilág is szándékosan elüt a nyugati fősodortól. Mi volt az elsődleges szempont a képi világ megalkotásakor?

 

Matyi: Inkább képzőművészeti szempontból próbáltam megközelíteni, éppen azért, hogy sajátos legyen. Lecsupaszítottuk a képregényt a rárakódott stílusoktól, és abból indultunk ki, hogy ez kép és szöveg egységéről szól, nem majmolunk senkit, szándékosan nem követünk semmilyen iskolát. Igyekeztem egy olyan világot létrehozni, amely fiktív volta ellenére valóságosnak hat, adott volt az ellentét a két világ, a földi valóság és a fantomatikus között, valamint egy elborzasztó gépi környezet. Nem könnyű világot teremteni, melyben az olvasó el tud igazodni, és nem érzi hamisnak. Menet közben is alakultak a rajzaim, úgy látom, hogy az érthetőség irányába, és a történet szolgálatába tudom állítani.

oldalak_fantomatika_9.jpg

F.I.O.K.: Átlagosan mennyi időbe kerül egy-egy képregényoldal megrajzolása, milyen technikával készülnek a képsorok?

 

Matyi: Nem lehet megmondani pontosan, de egy nap és három nap között mozog, nem egyenként szoktam elkészíteni az oldalakat, hanem sorozatokban. Például van egy jelenet, amely ugyanazokkal a szereplőkkel ugyanazon a helyszínen játszódik, ilyenkor megtervezem a helyszínt, és végigrajzolom azokat az oldalakat, amelyek ehhez a jelenethez tartoznak. Aztán kihúzom tussal, és végül egyszerre színezem az összes oldalt. Klasszikus technikát használok, nagyon jó minőségű papírt szereztem be, hogy bírja a radírozást és a vizet is, ne hullámosodjon meg, olyan tust használok, mely, ha egyszer megszáradt, akkor a víz hatására nem oldódik, valamint akrilfestékkel színezek, mely ugyancsak biztonságot nyújt elkenődés ellen. Már ki van próbálva, 12 oldal elkészítése normális tempóval pont egy hónapi munka, ezért a füzetet háromszor 12 oldalra osztjuk, így a rajzolók szépen tudják tartani a ritmust.

 

F.I.O.K.: Kik azok a képregény-alkotók, akik a legnagyobb hatással voltak a Fantomatikára?

 

Matyi: Scott McCloud két könyvéből sokat tanultunk, szakmai dolgokat, ezt mindenkinek ajánlom, aki képregényben gondolkodik. Will Eisner könyvét is áttanulmányoztuk, nagyon jó! Gyerekkoromban sokat bújtam Fazekas Attila rajzait, Goscinny és Uderzo Asterixét, máig is sokat tanulok belőle, például vizet rajzolni. Nagyon szeretem Frank Millert, Alan Moore-t, Todd McFarlane gyermekkori kedvencem, valamint vadászom a Cam Kennedy féle Star Wars képregényeket.

 

F.I.O.K.: Bár már korábban utaltatok rá, a negyedik számmal vált egyértelművé, hogy a Fantomatika nem egyetlen történet miatt született meg. Jelenleg mi a koncepciója és célkitűzése a magazinnak? Várható még több vendégírás? Mi lesz, ha befejeződik Bereg és Anzel története?

 

Kriszta: Szeretnénk, ha mindenkié lenne a Fantomatika, nem akarjuk, hogy ez Kriszta és Matyi magánprojektje legyen. Szerintem rengeteg jó rajzoló lapul országszerte és valami egyéb munkát végez, csak egy kis bátorítás kell nekik, hogy bele merjenek vágni. Továbbra is várjuk a jelentkezésüket, az írókét is, és igen, antológia lesz a Fantomatika. Az ötödik számunkban már három történet fut párhuzamosan, és szeretnénk, ha ez mindig így maradna. Ha befejeződik Bereg és Anzel története, akkor mi Matyival elkezdünk egy másik történetet, ugyancsak sci-fi lesz, és hasonló stílusban lesz megírva, megrajzolva. Matyi gondolkodik rajta, hogy átállna digitális színezésre, de ez még nem biztos.

 

F.I.O.K.: Erdélyben/Romániában milyen a fantasztikus irodalmi színtér? Vannak közösségi események, találkozók? Tudtok mondani helyi fantasztikus írókat, akikre érdemes odafigyelnünk?

 

Kriszta: Igen, létezik, az East European Comic Con-on több román író is árulta a könyveit, magyar nyelvűek is vannak, most tudtam meg, hogy két fiatal írónő is (Baka Dorottya alias P.T. Soredo és Bartos Zsuzsa) a mi környékünkről származik, de még nem sikerült hozzájutnunk a könyveikhez. A brassói Antares Klub minden évben fesztivált szervez, most pedig, újdonságként román-magyar sci-fi találkozó lesz Nagyváradon, májusban. Akik nekünk küldtek be írásokat nagyrészt amatőrök, kivéve Kustán-Magyari Attilát és Szabó Róbert Csabát, akik publikált írók, de jó érzéke van a sci-fihez Simon Lehel Zoltánnak és Mărcuţiu Rácz Dórának is.

 

F.I.O.K.: Az újságárusi terjesztés nem könnyű – nem gondolkodtatok alternatív terjesztésen (rendezvények, előrendelés, online közlés…)?

 

Matyi: De, sok mindent átgondoltunk, rengeteg rendezvényre elmentünk és nagyon elfáradtunk, nem bírtuk a szerkesztési munkát és a fesztiválozást is egyszerre csinálni. Az on-line verzió is felvetődött, és úgy gondoljuk, hogy ha megáll a lábán ez a vállalkozás, akkor egy év múlva on-line is kiadjuk a történeteket. Nem tiszta még semmi, naponta más ötletek merülnek fel, dolgozunk rajta.  

 

F.I.O.K.: Ha kénytelenek volnátok egy fantomatikus realitásban élni, ti milyen világot képzelnétek magatoknak?

 oldalak_fantomatika_12.jpg

Matyi: Kipróbálnám a több évig tartó szerepjátékokat, amelyeket ebben a világban játszanak az emberek. Az alkotásnak sem lenne semmilyen anyagi korlátja, így akármit lehetne alkotni, ideális körülmények egy képzőművésznek. Valószínűleg mindenfélét kipróbálnék, szobrot mintáznék, virtuális alkotásokat is készítenék, filmet, kísérleti zenét. De legfőképpen megírnám-megalkotnám a saját RPG-met. És innék mindenféle kézműves sört, és nem lennék másnapos.

Kriszta: Nehogy azt hidd, hogy nem gondolkoztunk ezen, sokszor fantáziálunk róla. Én nem érezném kényszernek, ha ott kéne éljek, elvégre az alapelv az, hogy minden rendben van, mindenki jól van, nincsenek háborúk, betegségek és szenvedés, egy jól működő, boldog társadalom része lennék. Biztosan ismeritek a viccet az öregúrral, akit megkérdeznek, hogy ha majd nyugdíjba megy akkor mit fog csinálni, és azt mondja, hogy egy hónapig csak ülni fog a hintaszékében, aztán nagyon lassan elkezd majd hintázni. Hát, ha én ott lehetnék a fantomatikus világban, akkor valami hasonlót csinálnék. Nagyon hosszú ideig csak lustálkodnék, filmet néznék, masszíroztatnám magam, egy szakács csak nekem főzne finomabbnál finomabb ételeket, de én mégsem híznék meg. Aztán, ha már nagyon unnám ezt a jólétet, akkor először is kirándulnék, utaznék, mindent megnéznék, közben megtanulnék táncolni, rumbázni, paso-doblezni. Elolvasnék minden könyvet, amit eddig nem volt időm. Minden aggódás nélkül gyereket vállalnék, többet is. Aztán én lennék Red Sonja és kaszabolnám a barbárokat, másnap pedig elf lennék és csodálatosan íjaznék, szerintem piszok jól érezném magam. És főképp nyugodt lennék, hogy amíg én jól érzem magam, addig senki sem szenved.

F.I.O.K.: Köszönjük, hogy időt szántatok ránk!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT ÉS A MEGRENDELÉSHEZ LÁTOGASSATOK EL A FANTOMATIKA HONLAPJÁRA!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://f-i-o-k.blog.hu/api/trackback/id/tr113751272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benyák Zoltán · https://www.facebook.com/Beny%C3%A1k-Zolt%C3%A1n-%C3%ADr%C3%B3-oldala-392693124194710/ 2018.03.20. 21:33:53

Örülök, hogy az irodalom ezen vállfaja él és virul. Sok kreatív energiát az alkotóknak. MEgpróbálom beszerezni az eddigi számokat.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2018.03.21. 10:23:00

@Benyák Zoltán: ugyan ez itt is, rákeresek, remélem a börzén vasárnap találok párat!

Szujó Norbert 2018.03.21. 10:52:50

Jeleztem az alkotóknak, hogy érdekel titeket a képregény. Hátha tudnak bővebb információval szolgálni, az eddigi számok beszerzésével kapcsolatban.

A megrendelésről itt olvashattok részleteket:
fantomatika.com/hu/rendeles/

Szujó Norbert 2018.03.21. 12:07:09

@Benyák Zoltán: @doggfather:

A kiadó válaszolt a kérdésemre: a Fantomatika kapható lesz a Képregénybörzén, a Fantasmania asztalánál.